Karaszkó, evangélikus templom

A karaszkói (ma evangélikus) erődített kora gótikus templom a 14. század első feléből származik, egy régebbi épület helyén áll. A 15. században fallal erősítették meg, 1657-ben fából készült haranglábat építettek hozzá. Az egyhajós térben 1758-ból származó festett kazettás mennyezet van, a szentély keresztboltozatos.

A falfestmények a 14. század 60-as és 70-es éveiből származnak, a freskók egy részét pedig az ochtinai szentély mestere festette, aki az ochtinai és a gecelfalvi templomot is festette.

A templomban egyéb értékes berendezési tárgyak is találhatók: középkori kő keresztelőmedence (13. század), reneszánsz oltár és szószék 1668-ból, barokk mecénás pad (1731-ből).

Felhívjuk figyelmét ezekre a falfestményekre

A Szent László-legenda és a Háromkirályok imádása

A templomhajó északi falán (a felső övben) egy domináns freskó látható, amely a teljes Szent László-legendát ábrázolja. A jelenetben egy kun harcos elrabol egy Ladiva nevű magyar lányt Várad városából. Szent László a Kun üldözésére indul, hogy kiszabadítsa a lányt. Mivel Szent László alig tud elbánni a Kunnal, ezért a lánynak kiált, hogy rántsa le Kunt a földre. Ekkor dulakodás kezdődik Szent László és a Kun között. Képletesen ez a keresztény jó és a pogány gonosz harca. Ladiva elvágja Kun ínját, majd kardjával megöli őt. A véres jelenetet egy idill szakítja meg, amin Szent László a leány ölében pihenteti fejét.

Érdekes ábrázolás a Háromkirályok imádása freskó (szintén az északi falon), nevezetesen a tevék lóként ábrázolása, furcsa kúpos púpokkal (a szerző nyilvánvalóan soha nem látott valódi tevéket).

Szent Mihály arkangyal, aki a lelkeket mérlegeli

A diadalív jobb oldalán az utolsó ítéletet ábrázoló freskó látható. Ezt a lelkeket mérlegelő Szent Mihály arkangyal alakja ábrázolja. A mérleg egyik oldalán démonok alakjai láthatók nehéz malomkerékkel, de ezeket egy emberi alak súlyozza, aki közönséges kenyeret tart a kezében.

Ábrahám kebele

A templom szentélyének boltozatában található egy érdekes jelenet Ábrahám kebeléről. Ábrahámot ábrázolja, amint egy kendőben tartja a boldogok lelkét, akik az utolsó ítéletre várnak a menyország előtt.